2016. december 3., szombat

Krumpligombócos káposzta


(Találtam: Téma, 2013. november 20.)

A bélyeg feltalálójának, Hillnek a születésnapjára - 1795. december 3.

Hogyan született meg a bélyeg?

            A levélre vagy képeslapra felragasztott bélyeg mutatós küllemével, pompás színeivel mindenki figyelmét felkelti. Földünkön mintegy 100 millió ember hódol a bélyeggyűjtés hobbijának.
            Az első bélyeg nem is olyan régen, 1840-ben került forgalomban, Londonban. Rowland Hill (1795. december 3. – 1879. augusztus 27.) angol postai főtisztviselő találta fel.
A hagyomány szerint Hill hivatalos úton egy városkában tartózkodott, amikor látta, hogy a postakocsis egy levelet nyújt át a fogadós lányának. Ő ide-oda forgatta a kezében, majd bontatlanul visszaadta. Nem tudom az érte járó díjat kifizetni, mondta savanyú arccal, ugyanis ebben az időben a posta a címzettől szedte be a szállítás díját. Hill megsajnálta a lányt, és ki akarta fizetni az illetéket, de ő nem fogadta el. Később – nem tudta, hogy a segítőkész úr postai főtisztviselő – elárulta, hogy a levél így is elérte célját, mert a vőlegénye apró jeleket tett a borítékra, melyet csak ketten ismernek. Ily módon az üzenet egy fillérjükben sem került.
Hill - visszatérve Londonba – négy javaslattal állt elő a posta vezetőinél. Ezentúl a kézbesítés díját a feladó fizesse. Az egyszerűsítés érdekében a feladó úgy fizessen, hogy a levélre felragaszt – megnedvesített hátoldalával – egy kis papírszeletkét, melynek másik oldalára a postahivatal bélyegzője kerül. Az országon belül a levélilleték a távolság figyelmen kívül hagyásával ugyanannyi legyen, ugyanis - a mai vonatjegyhez hasonlóan - a távolság szerint kellett fizetni. Igaz, a világon először már ez előtt 257 évvel Báthory István erdélyi fejdelem és lengyel király rendelet előírta: „a postai úton elküldött magánlevelekért tekintet nélkül a címzett lakhelyére, négy lengyel garas fizetendő”, de feledésbe merült. Negyedikként azt javasolta, hogy csökkenjen a díj, mert ezzel jelentősen nőni fog a forgalom.
Az angol posta folyamatosan komoly anyagi nehézséggel küszködött, de az irányítói okos, gyakorlatias emberek lehettek, mert elfogadták Hill összes ötletét.
A legolvasottabb angol lapban, a Timesben pályázatot hirdettek az első postabélyeg megtervezésére. A birodalom minden részéből 2700 pályaművet küldtek be, de mégsem találtak megfelelőt a bíráló bizottság tagjai. Végül az első bélyeg a „Penny Black” Viktória királynőt ábrázolta, a színe (fekete) és a névértéke (egy penny) után kapta a nevét. 1840 május elsején már kaphatóak voltak az első bélyegek
A négy újítás megtette a hatását. Bevezetésével a brit posta egycsapásra gazdag lett, és a világ első postájává lépett elő. Hillt érdemeiért a kormány a posta főigazgatójává nevezte ki, többször részesült magas pénzjutalomban, nemesi rangra emelték, sőt, bárói címmel is jutalmazták. Halála után szobrot állítottak neki, holttestét a westminsteri apátságban helyezték el, közvetlenül James Watt, a gőzgép feltalálója mellé. Érdemeit sok postaigazgatóság is elismerte, mert arcképe időről időre megjelenik a bélyegeken – nálunk 1979-ben adták ki. (Fenti írásom megjelent: Zsiráf, 2004. február)

Xavéri Szent Ferenc ünnepnapjára - december 3.

   Xavéri Szent Ferenc, családi nevén Francisco de Jassu y Javier (Javier vára, 1506április 7. – San-CsaogKanton mellett, Kína1552december 3.), jezsuita szerzetes, minden idők egyik legnagyobb keresztény misszionáriusa.
            Kína partjai előtt halt meg, miközben szíve minden vágya az volt, hogy Kínába juthasson. Elhagyatottsága ellenére is halálhíre hamarosan bejárta az egész akkori művelt világot, és a távoli vidékekről írt levelei, illetve az egyre népszerűbbé váló jezsuita rendtársaknak köszönhetően, egyre nagyobb csodálat övezte a misszionárius tetteit. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a missziós életforma utáni vágy gyakorlatilag felváltotta a középkori kereszténységre annyira jellemző szentföldi zarándoklatok iránti igényt. Többek között Xavéri Szent Ferencnek köszönhetően a missziós élet az Isten iránti teljes elköteleződés egyik paradigmája lett. Xavéri Szent Ferencnek köszönhetően az is világossá vált, hogy az eredményes missziós munkát széles körű intellektuális felkészülés kell hogy megelőzzön. Xavéri Szent Ferenc példája ezreket vonzott a missziókba, és ezzel vette kezdetét az „Újvilág” (Amerika), Ázsia és Afrika misszionálásának első nagyobb hulláma.
            Fél évszázad sem telt el a baszk szerzetes halála után, és V. Pál pápa boldoggá avatta Xavéri Ferencet. Ezzel a római katolikus egyház mintegy hivatalosan is követendő példaként állította a jezsuita misszionáriust. Szentté a rendalapító Loyolai Szent Ignáccal egy időben (1622-ben) avatta XV. Gergely pápaXIV. Benedek pápa 1748-ban „India és az egész Távol-Kelet védőszentje” nevet adta neki, XI. Piusz pápa pedig 1927-ben „az egész földkerekség minden missziója védőszentjeként” bízta rá a misszionáló egyházat. Halála napját (december 3.) már a szentté avatás utáni évben felvették a római naptárba.

NOSZTALGIA 2012-ből, A világ legszegényebb politikusa

Az ameriki elnök a Fehér Házban, a francia az Elysée palotában, Mexikó elnöke a kastélyszerű Los Pinosban, a cseh elnök a prágai várban, a Hradzsinban, a magyar a budai várban, a Sándor Palotában, az orosz a Kremlben tölti mindennapjait, ahol emberek tucatjai lesik kívánságukat. Jose Mujica, Uruguay államfője azonban magától döntött úgy: szegényesen él, mint a népe.
            Az uruguayi államfő 2009-es megválasztása után nem követte elődeit az állam által biztosított luxusrezidenciába. Helyette úgy döntött, felesége farmján, Montevideo külterületén, egy düledező házban éli mindennapjait. Testőröknek nyoma sincs, összesen két rendőr és Mujica háromlábú kutyája, Manuela vigyáz az elnök testi épségére.
            A farmhoz tartozó földet Mujica és felesége művelik, gyakori látvány a traktoron ülő államfő. Nem csoda, hogy ezzel az életvitellel, és azzal a ténnyel, hogy fizetésének 90 százalékát (12 ezer dollárt) jótékonysági célokra fordítja, elnyerte a világ legszegényebb elnöke címet.
            Mindez azt jelenti, hogy Mujica egy uruguayi átlagkeresetét teszi zsebre havonta. Majdnem egész életemben így éltem és jól, boldogan – mondta az egyébként vegetáriánus politikus.
Mujica a hatvanas években a Tupamaros gerillaszervezet tagja volt, akik a kubai forradalom mintájára szerveződtek. Az elnök 14 évet töltött börtönben, ott megszokta a puritán körülményeket.
- Úgy hívnak a legszegényebb elnök. De nem érzem magamat szegénynek. Szegények azok, akik azért dolgoznak, hogy fenntarthassák luxus életkörülményeiket, és emellett mindig többet és többet akarnak. Ez szabadság kérdése. Ha nincs túl sok mindened, nem is kell halálra dolgoznod magad, hogy fenntartsd a javaidat, így több időd jut magadra – tette hozzá.
Az eddig hatalmas támogatást élvező politikus népszerűsége azonban 50 százalék alá esett két erősen vitatott lépése miatt. Az uruguayi kongresszus ugyanis nemrég fogadott el két törvényjavaslatot. Az egyik az abortuszt engedélyezi egészen a terhesség 12. hetéig. Elődjével ellentétben Mujica nem vétózta meg a javaslatot. Az elnök emellett támogatja a kender legalizálását. Mujica ugyanis úgy véli a fő probléma nem a fogyasztás, hanem a drogkereskedelem, és ezzel a lépéssel visszaszorítható a bárók tevékenysége.
(2012-ben találtam ezt az írásomat. Öt év eltelt, és ez az úr még mindig ilyen! Hallottam a minap nyilatkozni a TV-ben, azt mondta szerényen, volt Berlinben, 25 motoros rendőr kísérte a repülőtérről, és csak a Mercedes páncélozott ajtaja nyomott 6 mázsát. És széttette a kezét.)

2016. december 2., péntek

Csetneki Juhász Balázs: Tél

        










          Az őszi köd belebújt a télbe,
        Fehér palástja alatt didereg a cinke.
        Fagykirálynő koronája csillog-villog,
        Jeges ékszereit a hideg szelek lengetik,
        Csilingelnek, mint távoli szánok csengői
        A fehér végtelenben elveszőben.

A félelmetes állatvilág















Bundáskenyér - másképpen