Országhatártúra (OHT) mozgalom

Az Osztrák–Magyar Monarchia által aláírt padovai fegyverszünetkor (1918. november 3.) a Magyar Királyság ezer éves határa még megvolt, sőt egy keskeny biztonsági sáv is védte a Keleti-Kárpátok előterében a Román Királyság irányában. A később kikényszerített trianoni békediktátum (1920. június 4.) igazságosságát és létjogosultságát legjobban az kérdőjelezi meg, hogy az itt élők feje felett eldöntött határok egyáltalán nem bizonyultak tartósnak. A Kárpát-medencében a nagyméretű és szinte folyamatos államhatár-változás és a határok két oldalán új és új országok felbukkanása, eltűnése ilyen rövid történelmi időszak alatt a világon is egyedülálló (83 határszakasz). A másik egyedülálló tény: az 1920-as Párizs-környéki békék utáni több mint száz évben – Magyarország kivételével – az összes ország minél nagyobb területet akart elvenni a másik országtól. Magyarország nem akart senki történeti területéből elvenni, és a magáéból is csak a magyar többségű területeket akarta visszaszerezni. A fentieket Batár Zsolt Botond három kötetes Trianon trilógiája részletesen bemutatja. (Megjelent a békediktátum 100. éves évfordulója, 2020. június 4. előtt)

A Trianon téma anyaggyűjtése kapcsán 2015. március 15-re kialakult Batár Zsolt Botondban, hogy például a nagysikerű Országos Kéktúra (1938-ban avatták fel) mintájára ki kell alakítanunk egy országhatártúra mozgalmat.

Ennek célja nem a határok erőszakos megváltoztatása, hanem a határok átjárhatóságának biztosítása, emlékhelyek kialakítása, történelmi ismeretek bővítése, hagyományőrzés, szabadidő hasznos eltöltése, egészségmegőrzés segítése, kedvcsinálás a túrázáshoz romantikus körülmények között stb. További cél, ne engedjük feledésbe merülni történelmünk ezen részét!

Lényeges különbség, hogy a „Kéktúra” bakancsosoknak készült, az Országhatártúra egyes részeinek bejárását – a távolság és a változatos terepviszonyok miatt – csak kombinált közlekedéssel lehet megvalósítani: autó (motor)-gyalog; autó (motor)-vízi jármű-gyalog; közösségi közlekedés-gyalog; közösségi közlekedés–vízi jármű, kerékpár stb. a megismerni kívánt szakasz lehetőségei szerint akár többféle variációban is.

A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület keretében a feldolgozás 1915-ben kezdődött el anyaggyűjtéssel, majd 2016-tól a Kárpátalja, az Őrvidék és a Délvidék egy-egy szakaszának a bejárásával, felderítésével folytatódott. A határszakaszok némely részének feldolgozására azonban még várunk hazaszerető, romantikus lelkű, kalandvágyó embereket, akik a kor felfedezőivé válhatnak, és egy-egy területet, szakaszt alaposan bejárnak, „feltérképeznek”, és megállapítják az útvonalat (van, ahol már eddig is található út, folyópart, ösvény, turistaút, de lehetnek olyan részek is, ahol évek óta nem jártak emberek). A felfedezők kidolgozzák a megközelítés, a bejárás lehetőségét, szálláshelyeket, étkezőhelyeket ajánlanak stb. Ez sok szakaszon olyan lesz, mint amikor egy ismeretlen földrészre indultak el az úttörők. Majd ezeket a feldolgozott szakaszokat illesztjük össze – az elkövetkező években is folyamatosan – egységes egésszé. (Filmek, fényképek, újságcikkek, riportok stb. folyamatosan készülnek.) A túra szakaszait azokról nevezzük el, akik feltárták, leírták. (Így lett elnevezve pl. a Cook-szigetek, Tasmania, vagy a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra is.)

A Teleki Sámuel Kulturális Egyesületnek Nagykőrös központjában székházat is létrehoztunk. Itt az épületben, a fedett teraszon és az udvaron, a hatalmas diófa alatt lehet kiállításokat, összejöveteleket, találkozókat, műsoros esteket rendezni. A székházban az OHT mozgalomról és a Határjárókról kiállítást is be fogunk rendezni.

Összehangolt tevékenységet alakítottunk ki a „Határjárók”-kal.. A székelyföldi társaság a Történeti-Magyarországnak a Keleti- és Déli-Kárpátok gerincén húzódó valamikori országhatárának a bejárási lehetőségét kutatják 2003-tól, és 2017-től fokozatosan be is mutatják a nagyközönségnek – a terv szerint – 18 kötetben (Határjárók a Kárpátokban). Róluk bővebb információ: www.hatarjarok.ro

A trianoni békediktátum (1920. június 4.) 102. éves évfordulója alkalmából tagjaink az idén is országszerte kapcsolódnak a helyi Nemzeti Összetartozás Napja megemlékezésekhez, koszorúzásokhoz.

2022-ben a központi rendezvényünket június 1-én szerdán tartottuk Nagykőrösön a székházunkban, valamint a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ, Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény reprezentatív kiállítótermében: kiállítás, könyvek bemutatása.

RÉSZLETES BESZÁMOLÓ BATÁR ZSOLT BOTOND 2022. 06. 03-I BLOGBEJEGYZÉSÉBEN.

Későbbi terveink: Szerte a Kárpát-medencében folyamatosan szervezünk kiállításokat, könyvbemutatókat, táborozásokat, pályázatokat, vezetővel meghirdetett országhatár-bejárásokat.

                               Teleki Sámuel Kulturális Egyesület elnöksége

Ha valaki kedvet kap, csatlakozzon hozzánk!

Kapcsolat: Batár Zsolt Botond e-mail: batarzsbotond@freemail.hu

KÉPEK

Mályi József a Kárpátok gerincén

Rakaczky István (bal szélen) és Farkas György (jobb szélen) vezette csapat a mai Kárpátalján húzódó ezer éved határ felderítésére, leírására vállakozik. Felső képen: indulás a gerincre 2016-ban, alsó képen: a Vereckei hágónál 2019-ben.

Dr. Cserhalmi Dorottya (középen) és csapata a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság ezer éves határa mentén az első megtalált határkőnél 2019-ben

A székely Határjárók csoportja Molnár Sándor vezetésével 2021-ben a Történeti-Magyarország és a Történeti-Románia határán a Keleti-Kárpátokban

Az 1941-es Tisza menti határ (Horgostól Titelig) bejárása autóval, biciklivel, kajakkal

 Batár Zsolt Botond (középen) vezetésével

A fenti térképet hűtőmágnes és emlékív formában a Teleki Egyesületnél lehet beszerezni.

Sült csirke Trianon-mártással

Hozzávalók: Egy kb. 1 kg-os konyhakész csirke vagy 4 nagyobb csirkecomb, kicsit kevesebb, mint 1 csapott evőkanál só, fél kiskanál őrölt fekete bors, 1 kiskanál majoránna, 3 evőkanál olaj (lehet olíva is), 1-2 evőkanál tejföl vagy tejszín (ez el is maradhat)

a Trianon-mártáshoz: 1-1 piros és zöld húsú kaliforniai paprika, 2 ecetes vagy csemege uborka, 5 szem mogyoróhagyma vagy egy közepes nagyságú fehér hagyma, 4 dkg vaj, 1 púpozott evőkanál finomliszt, 1 dl zsíros főzőtejszín, 1 dl zamatos fehérbor, 3 dl szűrt csirkeleves vagy alaplé, só, őrölt fekete bors

a köret: krumplipüré

1. A csirkét négybe vágjuk, a sóval, a borssal, a majoránnával és az olajjal bedörzsöljük, egy tálba rakjuk, és éjszakára hűtőszekrénybe tesszük.

2. Másnap tepsibe rakjuk, egy kevés vizet öntünk alá és közepesen forró sütőben (180 ºC; légkeveréses sütőben 165 ºC) kb. 50 percig sütjük. Az utolsó 10–15 percre vékonyan tejföllel is lekenhetjük.

3. Amíg a csirke sül, elkészítjük hozzá a mártást és a köretet. A mártáshoz a kétszínű paprikát kicsumázzuk. Néhány karikát vagy csíkot levágunk belőle az étel, pontosabban a köret díszítéséhez, a többit apró kockákra vágjuk, ahogyan a lecsöpögtetett uborkát is. A mogyoróhagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, és egy magas peremű serpenyőben, az olvasztott vajon megfuttatjuk, de vigyázzunk, mert egy kicsit sem szabad megpirulnia. A liszttel meghintjük, fél percig kevergetve pirítjuk, de ennek sem szabad elszíneződnie. A tejszínnel, a borral és a levessel fölöntjük, pár perc alatt mártás sűrűségűre forraljuk. Ha kell, utánasózzuk, borsozzuk, majd belekeverjük a kétszínű paprikát és az uborkát is.

4. Tálaláskor a csirkét a mártással leöntjük. Burgonyapürét kínálunk köretnek hozzá, amit a félretett piros és zöld paprikakarikákkal vagy csíkokkal díszítünk.

Története:
A franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon kastély (franciául Grand Trianon) XIV. Lajos francia király számára épült, hogy családtagjaival és a kiválasztottakkal ide vonulhasson vissza a versailles-i palotában zajló udvari élet fáradalmai elől.

Számunkra a kastély azonban sajnos másról vált ismertté. Az első világháború befejezése után 1920. június 4-én itt íratták alá Magyarországgal a békediktátumot. Erre emlékezve június 4-ét az Országgyűlés 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyílvánította.

A magyar gasztronómiába is bekerült e nap emléke. A budapesti szakácsok között szájról-szájra járt, hogy az 1930-as évek elején, ezen a napon, a francia nagykövet magyar szakácsa a sült csirkét egy különleges mártással tálalta. A kérdésre, hogy ez milyen mártás, azt felelte: Trianon-mártás. Az étel kitűnő, így azt ajánljuk, ha máskor nem, legalább a Nemzeti Összetartozás Napján mindenki készítse el!