2016. november 6., vasárnap

Ganz Ábrahám születésnapjára - 1814. november 6.

Ganz Ábrahám (1814. nov. 6, Unter-Embrach (Svájc) – 1867. dec. 15, Pest) Apja református kántortanító volt, kilencen voltak testvérek. Édesanyját tízéves korában elveszítette, így már tizenöt évesen ácsmesternek tanult, majd Zürichben öntőinas lett. Húszévesen vándorútjára indult, bejárta szinte egész Európát: Franciaország, Németország, Ausztria, Olaszország gyáraiban dolgozott. Szülőhazájába visszatérve, Schaffhausenben (egy Rajna-parti városban) Georg Neher öntőüzemében is dolgozott, gyakorolta a mesterséget.
            1842 augusztusában érkezett Pestre. Itt a Széchenyi által kezdeményezett József Műmalom építéséhez állt be dolgozni. 1843-ban – öntés közben – a folyékony vas a szemébe fröccsent. Szemtanuk szerint ekkor a következőkkel kommentálta az esetet: „A fél szem oda, de az öntés sikerült". A ranglétrát végigjárta. Gépészként kezdte, majd egy idő múlva már nem csak javított, hanem maga is előállított gépalkatrészeket. Rövidesen „első öntőmester" lett a gőzmalom öntödéjében, majd az öntöde és a gépjavító műhely vezetője. Aztán összeveszett a tulajdonossal, és saját öntödét nyitott. az egykori Kórház (ma Ganz) utcában hét segéddel. Ekkor a lakosság szükségleteit szolgáló öntöttvas tárgyakat készítettek.
Az eredeti öntödében 1964-ig folyt a termelés. Ekkor a ma is látogatható Öntödei Múzeummá alakították (II. kerület, Bem u. 20.).
Az öntöde az 1848-as szabadságharc alatt ágyúkat és ágyúgolyókat öntött a magyar honvédseregnek. A szabadságharc leverése után Ganzot vád alá helyezték. Hat hét elzárásra ítélték, de a végrehajtását felfüggesztették. Ganz folytatta munkáját, és ez időben ismerte fel, hogy vállalata fejlődéséhez olyan termékekre van szüksége, amelyek nagy sorozatban (tömeggyártásban) készülnek. 1846-ban a Pest-Vác vasútvonallal Magyarországon is megkezdődött a vasutak építése. Európában ekkor kovácsoltvas abroncsú, küllős vasúti kocsikerekeket gyártottak. De Amerikában és Angliában már alkalmazták egy jobb kereket eredményező kéregöntést. Az így gyártott kerekek futófelülete keményebb, kopásállóbb. Ganz 1853-ban tudott először ilyet gyártani, és 1856-ban már szabadalmi oltalmat kapott a továbbfejlesztett eljárására. A kiváló minőségű termék iránt nagy volt a kereslet: a következő 10–15 évben Európa-szerte mintegy 60 vasúttársaságnak szállítottak. 1867. november 23-án előállították a százezredik kéregöntésű kereket.
De Ganz nem csak a vasutaknak szállított, hanem például hidak vas alkatrészeit is gyártotta (a szegedi híd darabjai között 5 tonnás darabok is voltak), valamint malomipari gabonaőrlő hengereket is. Később a gyár ezzel a termékével is világhírű eredményeket ér el Mechwart András vezetésével. Sőt, Ganz azzal vált híressé, hogy felvállalta az első Duna-híd láncainak készítését. Ő öntötte a pesti Lánchíd tartóláncait.
A Ganz-gyár munkáslétszáma 1854-ben 60, 1857-ben 106, 1867-ben pedig már 371 volt. A napi termelés 2-3 tonna öntvény volt (közte 50-60 db kerék). A gyár termékei a következő nemzetközi elismeréseket kapták: a Párizsi Világkiállítás három bronzérme, a Svájci Iparmű-kiállítás ezüstérme, az 1862-es Londoni Világkiállítás bronzérme és az 1867-es Svájci Iparmű-kiállítás ezüstérme.
Ganz Ábrahám 1863-ban Pest díszpolgára lett. Szociális célokra sokat fordított, svájci szülővárosának segélyegyesületébe is rendszeresen teljesített befizetéseket. Gyárában egyedülálló nyugdíj- és betegpénztár működött. Megfeszített munkája és családi problémái idegzetét felőrölték. Sikerei csúcspontján – 1867. december 15-én – maga vetett véget életének, hamvai a Kerepesi temetőben nyugszanak.
            Munkássága eredményeképp fejlődtek ki szerény üzeméből a Ganz-vállalatok. Őt tartják a magyar nehézipar úttörőjének. mai Lövőház utca–Margit körút–Kisrókus utca–Marczibányi tér által határolt területen alakult meg a Ganz Villamossági Gyár, a mai Millenáris park. Az átalakított helyszínen kezdetben kiállítás működött "Álmok Álmodói – Világraszóló magyarok" néven. A kiállítótermek maguk a régi gyárépületek voltak. Számos gépelem, acélszerkezetek, sőt, még egy működő daru is ki volt állítva, igaz utóbbi már csak a kíváncsi látogatókat szállította. A kiállítás bezárt már, de a csodálatos parkban a gyárépületek állnak még. Sőt, a padok között hatalmas vasöntvények és a gyár legnagyobb mérnökeinek mellszobrai találhatók.

Irodalom: Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői (Bp., 1887); Berlász Jenő: A Ganz-Gyár első félszázada (Tanulmányok Budapest múltjából, Bp., 1957): Vajda Pál: Nagy agyar feltalálók (Bp., 1958).
Iskoláknak is névadója (Budapest, Zalaegerszeg)
Kisbolygót is elneveztek róla. Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta a 115885 kisbolygó felfedezői. 2003. november 6-án észleltek először. Az 1–2 kilométer átmérőjű aszteroida 3,60 év alatt kerüli meg a Napot.
Mellszobrai: az Öntödei Múzeum kertjében (1967, Cserenyei-Kaltenbacs István), valamint a Ganz Műszer Művek EKM gyára (Budapest, XIX. Üllői út 200) előtt láthatók.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése