2017. szeptember 19., kedd

Kárpátalja nevezetességeiből

Huszt vára és a Kölcsey-tábla - 1329-ben Huszth alakban említik. Várát 1090-ben Szent László építtette a kunok ellen. A tatárjárás után 1318 körül állították helyre. A település 1329-ben kiváltságokat kapott. 1458-ban ide záratta Mátyás a lázadó Szilágyi Mihályt. 1514-ben a helyi parasztok elfoglalták. 1526-ban Erdély része lett. 1546-ban Ferdinánd serege foglalta el, 1594-ben a települést a tatárok elpusztították, de a várat nem tudták bevenni. 1644-ben I. Rákóczi György, 1657-ben a lengyelek, 1661-62-ben a török és tatár seregek ostromolták. Huszt várában hunyt el 1667. május 13-án gr. Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem, Máramaros vármegye főispánja. A kurucok előtt a vár 1703. augusztus 17-én kapitulált, akik itt kiáltották ki Erdély függetlenségét a Habsburg uralom alól. 1711-ben a labancok vették be, utolsóként a magyar várak közül. A megrongálódott várat 1766. július 3-án villám sújtotta és leégett, majd 1798-ban egy újabb vihar a tornyát is ledöntötte, azóta rom. A trianoni békediktárumig Máramaros vármegye Huszti járásának székhelye volt. 1939 március 14-én, Csehszlovákia szétesése után itt jelentette be államfőként Avgusztin Volosin páter a maradék Kárpátalja függetlenségét. Az új állam fővárosa Huszt lett, ám a várost másnap elérték a magyar katonák, az egy napos állam vezetői zömmel Romániába menekültek. Huszt ezt követően 1944-ig ismét Magyarország része, a Máramarosi közigazgatási kirendeltség székhelye. 1944. október 24-én foglalták el a szovjet csapatok, és Szovjet-Ukrajnához csatolták. Kölcsey Ferenc: HUSZT Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! Cseke, 1831. december 29.
Látkép a várból a közel 30 ezer lakosú Husztra.
Huszt - Református templom. A római katolikus egyházközség építtette a 14. század végén; Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. A város lakossága azonban már 1524-ben áttért a református hitre, létrehozva ezzel Magyarország egyik legrégebbi református egyházközösségét.
Toronyai-hágó. A Keleti-Kárpátokban 931 m magasságban található. Az ezer éves magyar határ túloldalán az egykori Galícia terül el. Az I. világháborúban itt súlyos harcok voltak, melynek emlékét egy emlékmű maradványa és egy közös temető őriz.
Amiért a Kárpátokat szeretjük a történelmi múltunk mellett, a sok zúgó patak.
Alsókalocsai skanzen - A csehszlovák és a magyar elnyomás szemléletes bemutatása a két ország zászlajával és a hivatalnokkal. Lépten-nyomon látszik az ukrán nacionalizmus, még egy skanzenben is.
Majdanka - Háborús és felszabadulási emlékmű itt is található, mint sokfelé Kárpátalján. Ezek a szovjet idők maradványai, de nem távolították el, mert ők a győztes jogával legitimizálják Kárpátalja bekebelezését.
Ha alaposan megnézzük, rájövünk, hogy sok jót nem jelent nekik ez a Magyarországból a Szovjetunióba kerülés, mert az emlékmű máladozik, és csak a vasbeton és a fém nem megy tönkre.
Visa-kártya hirdetés az út mellett - magyarul is.
Técső - Megkoszorúzom Kossuth Lajos szobrát.
(A képeket 2017. szeptember 3-8 között készítettük.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése