2018. április 26., csütörtök

Előzetes a Szabadtéri Sütés Főzés Világnapjára - április 30. Kemencés ételekből

Töki pompos
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 5 dkg élesztő, 2 dl langyos víz, 2 krumpli, 1 gerezd fokhagyma, tejföl, sajt, só
Elkészítése: A krumplikat apró kockákra vágd fel, majd sós vízben főzd meg. Krumplinyomóval törd össze, és hagyd kihűlni. Az élesztőt a vízbe morzsold bele, és a liszttel, valamint a krumplival gyúrd össze. Ízlésed szerint sózd meg. A tészta akkor jó, ha rugalmas. Meleg helyen keleszd a duplájára, majd lisztezett deszkán nyújtsd ki a tepsid méretére. Késsel szurkáld meg a tetejét, és előmelegített sütőben félig süsd meg. A fokhagymás tejfölt kend rá a tetejére, akár sajttal is szórd meg, majd süsd készre.

Kenyérlángos kemencében
Hozzávalók: 1,7 kg liszt, 5 dkg zsírszalonna, 5 dkg élesztő, 2 dl tejföl, 2 evőkanál olívaolaj, 1 csokor kapor, 1 gerezd fokhagyma, 1 csipet cukor só
Elkészítése: Az élesztőt picit cukros, langyos tejben futtasd fel. A lisztet ízlés szerint sóval keverd össze, majd gyúrd össze. A tésztát lapítsd ki, majd a tetejébe nyomkodd bele az apróra vágott szalonnát.
Nagyjából 10-15 percig keleszd meleg helyen, majd sütőlapáttal tedd be a felfűtött kemencébe. 30 percig süsd, végül vedd ki, és dörzsöld be fokhagymával és ízlés szerint olívaolajjal. Tekerd tiszta konyharuhába, és néhány órát hagyd állni. Ha kihűlt, szeleteld fel, és tejföllel megkenve, kaporral megszórva tálald. (Femina receptje)
Langalló (kemencés lángos)
Hozzávalók: 8 darab lángostészta, 2 dl tejföl, 10 dkg sertés-, vagy libazsír, 8–10 gerezd fokhagyma, liszt, só.
Elkészítése: A hamut seprűvel elseprem, majd bevetem a kihúzott lángosdarabokat. Néhány perc múlva kész. A lángost sózom, majd fokhagymás tejföllel leöntve kínálom.

Kolbászos lepény
Hozzávalók: 1,5 kg liszt, 50 dkg kolbász, 20 dkg szalonna, 8 dl víz, 5 dkg élesztő, 5 tojás, 1 dl olaj, 1 evőkanál só
Elkészítése: Az élesztőt morzsold bele a langyos vízbe, majd a liszttel, az olajjal és a sóval gyúrd össze. Nagyjából fél órát keleszd, majd oszd öt egyenlő részre a tésztát. Szórd meg liszttel a tetejüket, és keleszd duplájára mindegyiket. A kolbászt karikázd fel, a szalonnát vágd apró kockákra. A tésztákból nyújts 30 centi átmérőjű köröket. Mindegyik tésztalapra üss egy-egy tojást, majd kend el. A kolbászkarikákat és a szalonnadarabkákat szórd a tetejére, és forró kemencében süsd készre. (Femina receptje)
Sonkás sült paprika
Hozzávalók: 8 db húsos tölteni való paprika, 15 dkg juhtúró, 2 vékony szelet füstölt sonka,
10–15 dkg trappista sajt,  2 evőkanál vaj, tejföl, petrezselyemzöld
Elkészítés: A szép, húsos paprikákat kicsumázom, majd hosszában félbevágom, a szeletelt füstölt sonkát felcsíkozom, a sajtot lereszelem, a petrezselyem zöldjét apróra vágom, ezt belekeverem a tejfölbe. A félbevágott paprikáim belsejét ujjammal alaposan megkenem egy kevés vajjal, elosztom bennük a juhtúrót, erre a sonkacsíkok mennek, rákanalazom egyenletesen a petrezselymes tejfölt. Végül tetejét megszórom a reszelt sajttal. Kivajazok egy tűzálló tájat, húsos felükkel lefelé eligazítom benne a megtöltött paprikáimat, betolom a hideg sütőbe, addig sütöm, míg a sajt szépen ráolvad. Friss mákos vagy szezámmagos zsemlével tálalva szuper reggeli, de grillezett húsok remek kísérője is lehet.
Megjegyzés: Itt a nyár, aki teheti és szeret grillezni, parázson is elkészítheti, úgy sem fog csalódni benne, garantálom! Jó étvágyat hozzá!
Házi pizza
Hozzávalók: 40 dkg liszt, 10 dkg sajt, 15 dkg füstölt házikolbász, 3 paradicsom,  zöldpaprika, 2,5 dkg élesztő, 2 evőkanál olaj, piizakréml, só
Elkészítés: Az élesztőt langyos vízbe morzsold bele. A lisztet az élesztővel, az olajjal és ízlés szerint sóval gyúrd össze. Meleg helyen keleszd duplájára. A kolbászt, a zöldpaprikát és a paradicsomot készítsd elő. A kerekre kialakított tésztát kend meg pizzakrémmel, tedd rá a kolbászt, a paradicsomot, a zöldpaprikát, majd reszelt sajttal szórd meg a tetejét. Előmelegített sütőben addig süsd, míg a sajt megpirul. (Saját receptem és képem)

Megszívlelendő tanácsok








Az igazságról













Guernica bombázásának igaz története - 1937. április 26.

    A madridi Zsófia királyné Múzeumban állandó a tömeg a 20. század egyik leghíresebb festménye, a Guernica előtt. Érthető, hogy a Touring Club Madridról szóló útikalauzában két teljes oldalt szentel a képnek. A milánói Corriere della Sera című olasz napilapban éppen ennek kapcsán jelent meg egy cikk, amelynek szerzője kifogásolja, hogy az útikalauz ugyanazt ismétli el, ami a történelemkönyvekben olvasható. Nevezetesen, hogy a kisváros a spanyol polgárháború idején viszonylag nyugalomban élt, mivel nem feküdt stratégiailag fontos helyen, de 1937. április 26-án a Francót támogató német Condor-légió bombázói félelmetes támadást hajtottak végre ellene, és a romok alól 1650 halottat emeltek ki.
            A cikk szerzője szerint minden másképpen történt. Picasso ugyanis eredetileg egy Joselito nevű torreádor siratójaként kezdte megfesteni a képet, amikor a köztársaságiak kormánya 300 ezer pezetát ajánlott neki – az összeget állítólag Sztálintól kapták – egy festményért, amelyet a párizsi világkiállításra akartak küldeni. Picasso módosított elképzelésén, a kép a Guernica címet kapta, de a picador sebesült lova és a bika maradt.
            Ami Guernicát illeti, a baszk város bombázását tudományos pontossággal rekonstruálták, legutóbb a 2003-as év bestsellerének számító A polgárháború mítoszai című könyvben, amelyet Pio Mao történész írt. Ebből kiderül, az akciót az olasz légierő indította el, és ehhez csatlakozott a Condor-légió néhány gépével. A szerző szerint azért esik következetesen csupán a németekről szó, mert a legenda nagy része egy angol újságíró, George L. Steer fantáziadús tudósításaiból származik. Az újságíró azzal akarta fegyverkezésre sarkallni hazáját, hogy félelmetesre duzzasztotta a Luftwaffe potenciálját, és "kitalált" még valami új robbanóanyagot is a németek számlájára. Guernicában a célpontok nem lakóházak voltak, hanem a Renteria híd az Oca-folyón. A városnak volt stratégiai jelentősége is, két fegyvergyár működött benne, és 2000 köztársasági katonával három zászlóalj állomásozott itt.
            Steer akkor is elferdítette a tényeket, amikor azt írta, azért volt annyi áldozat, mert akkor tartották a hagyományos hétfői vásárt. A háborús helyzet miatt akkoriban felfüggesztették a vásárokat, a támadás különben is 16.30-kor kezdődött, amikor a vásárok általában már véget értek.
            Minden szemtanú egyetértett abban, hogy a támadás után csak a házak 10 százalékában észleltek kárt. De közülük égett néhány, és – mivel nagy szél volt, valamint a bilbaói tűzoltók sokára érkeztek meg –, a hagyományosan fából készült épületek 70 százaléka leégett.
            A halottak számát illetően a városi statisztikai könyvek is megerősítették, hogy mintegy 120 ember halt meg, köztük sok katona. A spanyol polgárháború három éve alatt sokkal tragikusabb események is történtek, de – a körülmények egybeesése folytán – Guernicából lett legenda.
(Forrás: múlt kor történelmi portál)


          Picasso nevezetes képe stílust teremtett. Például Horvátországban a Rab-szigeten a II. világháborús emlékmű kialakításakor az obeliszk, a sok sír és név mellett a modern csarnokban a fenti 5x1,5 méteres mozaikot helyezték el a háború borzalmainak bemutatására. Környékén 1942. július 27-1943. szeptember 11. között az olaszok koncentrációs tábort alakítottak ki, ahol kb. 15 000 ember - elsősorban szlovén nemzetiségű -  fordult meg. Közülük 4 ezer az embertelen bánásmód következtében itt végezte életét.
(Forrás: Batár Zsolt Botond: Horvátország déli területei c. útikalauz.)

2018. április 25., szerda

Előzetes a Szabadtéri Sütés Főzés Világnapjára - április 30. Bográcsozás

            A szabadtéri sütés-főzés a kellemes tavaszi, nyári, őszi délutánok, esték jó hangulatú családi, baráti összejöveteleinek kellemes velejárója. Készíthetünk bográcsételt, süthetünk kemencében, nyárson vagy roston, hús-, vagy halételeket, de zöldségekből, gyümölcsökből is csodás ízparádét varázsolhatunk. (A képen Galambos Gabi gyerekkori barátommal Újcsanáloson - Miskolctól 20 km-re -, a háza udvarán bográcsozunk 2013. augusztus 13-án.)
Gulyásleves
Hozzávalók 6-10 személyre: 50 dkg marhahús, 15 dkg vöröshagyma1 kg tisztított burgonya, 25 dkg zöldpaprika10 dkg paradicsom, 6 dkg zsír, 2 dkg pirospaprika, 1 gerezd fokhagyma vagy 1 kiskanál fokhagymakrém, köménymag, só, csipetke
Elkészítés: A vöröshagymát vágd apróra, lassú tűzön fonnyaszd meg a zsíron, majd szórd rá a pirospaprikát, keverd meg, s engedd fel 2-3 evőkanálnyi vízzel. Amikor a hagyma zsírjára pirult, tedd bele a kis kockákra vágott apróhúst, sózd meg, s néhányszor megkeverve lassan pirítsd megint zsírjára. Ezután a húst - kevés vizet hozzáadva - rövid lében párold majdnem puhára, közben add hozzá a pépszerűen finomra vágott fokhagymát és köményt. Amikor a hús már majdnem puha, pirítsd ismét zsírjára, add hozzá a kis kockákra vágott burgonyát, s addig pirítsd, amíg a krumpli üvegesedni kezd. Ekkor add hozzá a karikákra vágott zöldpaprikát, a paradicsomot, s öntsd fel 1,5-2,5 liter vízzel. Sózd, s főzd, míg a krumpli is megpuhul. Az utolsó néhány percre vesd bele a csipetkét, hogy az is puhára főjön. (Tálalás előtt célszerű a leves tetejéről leszedni a felesleges zsírt.)

Babgulyás
Hozzávalók: 25 dkg szárazbab, 60 dkg marhalábszár vagy lapocka, 3–4 evőkanál olaj, 1 nagy fej vöröshagyma, 2–3 gerezd fokhagyma, 1 csapott evőkanál pirospaprika, 1 paradicsom, 1 zöldpaprika, 1 csapott evőkanál gulyáskrém, 20 dkg vegyeszöldség ( petrezselyemgyökér, sárgarépa), 1 kiskanál csípős paprikakrém, 5 dkg csipetke, só
Elkészítés: A babot előző este beáztatjuk hideg vízbe. A húst 1 centis kockákra vágjuk. A bográcsban az olajon megfuttatjuk a felaprított hagymát és fokhagymát. Hozzáadjuk a húst, megpirítjuk, lehúzva a tűzről belekeverjük a pirospaprikát is. A paradicsomot és akicsumázott paprikát apróra vágjuk, a húshoz adjuk,gulyáskrémmel ízesítjük. Kevés vizet hozzáadva, kis tűz fölött félpuhára pároljuk. A lecsöpögtetett babot a kis kockákra vágott vegyes zöldséggel és a száraz csipetkével együtt hozzáadjuk. Annyi vízzel hígítjuk, amennyi levest szeretnénk kapni,csípős paprikakrémmel ízesítjük, teljesen puhára főzzük. (VESTA)
 Babospörkölt bográcsban
Hozzávalók: 1,5 kg sertéshús, 4 sárgarépa, 2 fehérrépa, 3 fej vöröshagyma, 2-3 doboz bab (főtt), 2 paradicsom, 2 paprika, néhány kávéskanál pirospaprika, só, bors, ételízesítő, piros arany, olaj
Elkészítés: Az apróra vágott vöröshagymát olajon üvegesre pirítjuk, beletesszük a pirospaprikát, a felkockázott paradicsomokat és paprikákat, majd rádobjuk a kockára vágott húst. Fűszerezzük, de vizet csak később öntünk hozzá (hagyjuk, hogy először kijöjjön a húslé). Adjunk hozzá piros aranyat is, és készítsük el a pörköltet. Amikor a hús már puha, hozzáöntjük a babot, és rottyantunk rajta még egyet–kettőt.
Csülökpörkölt bográcsban
Hozzávalók: 2 kicsontozott sertéscsülök, 1 kg krumpli, 10 dkg zsír, 4 nagy fej vöröshagyma, 3 db zöldpaprika, 3 db paradicsom, 4 dl vörösbor, 3 cikk fokhagyma, 2 evőkanál pirospaprika, só, bors, köménymag
Elkészítés: A csülköt alaposan tisztítsuk meg, és bőröstől vágjuk közepes kockára. A hagymát aprítsuk fel. A bográcsot tegyük tűz fölé, kenjük ki alaposan zsírral, tegyük a húst az aljába, majd erre halmozzuk a hagymát. Addig süssük, kevergetve, míg a hús kifehéredik.
Öntsük fel annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, majd tegyük rá a megmosott, felszeletelt paradicsomot valamint a paprikát, hozzá a bort, a fűszereket és addig főzzük, míg megpuhul.
A főzés utolsó előtti szakaszában hozzáadjuk a közepes kockákra vágott burgonyát is, így ezzel együtt fejezi be a főzést
Tanácsok: Lassú tűz fölött főzzük, hogy a csülök alatt sűrű mártás maradjon.
Puha kenyérrel és csípős paprikával vagy vegyes savanyúsággal tálaljuk.
Elkészítési idő: 180 perc
Temerinben (a Tisza mentén, Délvidéken) 2017. április 25-én délben nagyon megéheztem. Itt látható az előkészületem egy jó sörgulyás elkészítéséhez

Sörgulyás bográcsban
Hozzávalók: 1 kg tisztított burgonya, 50 dkg gomba, 1 liter világos sör, 2 db húsos zöldpaprika, 2–3 db paradicsom, 2 fej hagyma, 15 dkg szeletelt császárhús, 1 evőkanál ételízesítő, 2 gerezd fokhagyma, 1 mokkáskanál törött fekete bors, késhegynyi őrölt gyömbér, só
Elkészítés: Felhevíttet bográcsban süssük zsírjára a csíkokra vágott császárszalonnát, tegyük hozzá a megtisztított, felaprózott hagymát és addig kevergessük, míg üvegesre fonnyad.
Mossuk meg a gombát, vágjuk nagyobb szeletekre, majd addig pároljuk, míg a leve elfő.
Közben adjuk hozzá a kockára vágott burgonyát, a fűszerpaprikát, az összezúzott fokhagymát. Aztán a felszeletelt paprikát és a fűszereket is hozzákeverjük. Ekkor öntsük rá a sört és még 1 l vizet. Lassú tűzön főni hagyjuk.  Nagyjából 10 perccel a leves elkészülte előtt, adjuk hozzá a paradicsomot.
Tanácsok: Természetesen sör társaságában, friss, puha kenyérrel fogyasszuk.
Elkészítési idő: 60 perc

Humor:

Robinson Crusoe c. könyv megjelenése - 1719. április 25.

      Daniel Defoe író kalandos élete folyamán egy könyvespolcra való könyvet írt, cikkei, vitairatai az újságírás-történet halhatatlan emlékei, regényeinek egy része korának jó átlagterméséhez tartozik, de van egyetlen könyve, amellyel a szépprózaírás legelső sorába lépett, nemcsak halhatatlant, hanem évszázadokra szóló hatásút teremtve. Ez a Robinson Crusoe. Robinson alakja és története rég levált alkotójáról, önálló életet él.
            A témát egy napihír adta. Egy angol tengerész egyedül maradt életben, amikor a vihar összetörte hajójukat, kivetődött egy puszta szigetre, ahol négy évig élt, amíg egy arra járó hajó rátalált, és felvette. Ebből a történetből jutott eszébe Defoe-nak regényt írni a hajótöröttről, aki erkölcsi és fizikai erejével, leleményességével egyedül képes fenntartani magát egy puszta szigeten. Ez a hajótörött azonban kereskedő volt, mint egykor Defoe, s így története a polgári erő és a polgári erény példázata lett. S valójában ennél is több: az ember nagyszerűségének dicsőítése.
            A regény teljes címe: Robinson Crusoe élete és különös, meglepő kalandjai. A történet a hős vallásos neveltetésével és kalandos üzleteivel kezdődik. Megismerünk egy vállalkozó szellemű üzletembert, amolyan igazi kalandor kereskedőt. Ez jut egy üzleti útja alkalmából viharba. A hajótörésből egyedül menekül meg, kievickél egy puszta szigetre. Ami ettől kezdve történik, az a tulajdonképpeni Robinson-történet. A magára maradt ember megszervezi az egyedüllétet. Nem él társadalmon kívüli életet, hanem egyedül is egy életrendszert alakít ki, amely nem szakad el az elvesztett társadalomtól. Például még naptárt is készít, hogy tudja, melyik év melyik napjánál tart.
            A regény pompás képe a természet felett úrrá levő embernek. Robinson egymagában is képes megőrizni ember voltát és emberi méltóságát. És egymagában is polgári életet él. Annyira, hogy amikor tizennyolc év után egy odavetődő vadembert ejt rabul, ezt szolgájává teszi. Robinson egymagában is osztálytársadalomban él, amelybe az odakerülő másik mint kizsákmányolt sorozódik be. Ez a polgár azonban puritán, aki egyedül is erkölcsi elmélkedésekkel és magyarázatokkal kíséri tetteit. Végül huszonnyolc év után egy hajó rátalál, és végre visszatérhet az emberi közösségbe.
(Forrás: Wikipedia)

A robinsonád irodalmi műfaja

          A robinzonád egy irodalmi műfaj, a kalandregény egyik vállfaja, melyet Daniel Defoe angol prózaíró műve, a Robinson Crusoe rendkívüli népszerűsége teremtett meg. Általában olyan igaznak feltüntetett történet, melynek utazó hőse lakatlan szigetre vagy valami más elzárt helyre vetődik, s ott megszervezi életét. A robinzonád összekapcsolódhat egyes esetekben társadalmi-politikai utópiával is. Magát a szót Johann Gottfried Schnabel német író alkotta meg, a Die Insel Felsenburg című művének előszavában (1731).
            A robinzonád őstípusában a főhős valamilyen szerencsétlenség következtében hirtelen elszigetelődik a civilizáció kényelmétől, általában egy lakatlan szigeten. A szűkös erőforrásokból magának kell megteremtenie a túléléshez szükséges eszközöket. Eltérően Thomas More Utópia című művétől, illetve a romantikus művektől, amelyek a természetet idillikusan írták le, Defoe részvétlennek ábrázolta. A főhős saját képességei és neveltetése folytán menekül, amelyek abban is segítenek, hogy felülkerekedjen sorstársain, illetve az esetlegesen felbukkanó bennszülötteken.
            Többek között a Robinson Crusoe hatására jött létre a gyarmatosító hős mítosza; James Joyce szavaival „Robinson Crusoe a brit gyarmatosító prototípusa”. A későbbi művek felhasználták és kibővítették ezt a mítoszt.
            A robinzonádok elsősorban a 18. és 19. századi német irodalomban voltak népszerűek.

Robinzonádok az irodalomban

(Megjelenés éve szerint)

2018. április 24., kedd

Szent György napjára - április 24.

           Szent György (270 körül303. április 23.) római kori katona és keresztény mártír. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert. Legendája azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
            A későbbi szent egy előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.
          Mind a keleti, mind a nyugati egyház vértanút tisztel benne, egyike a leghíresebb katonaszenteknek.
          A világon – így a Történelmi-Magyaroszágon is – számos földrajzi hely (pl. Szent György-hegy a Balatonnál), település viseli a nevét (pl. Szentgyörgyvölgy, Szentgyörgyvár Zala megyében; vagy Borsodszentgyörgy, vagy Torockószentgyörgy az egykori Torda-Aranyos vármegyében). Több templom patrónusa (pl. Erdélyben a ma már református, de a középkorban katolikus templom Sepsiszentgyörgyön).
            A művészetben lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő, páncélt viselő ifjúnak szokták ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor – a Kolozsvári-testvérek alkotása – 1373-ból Prágában látható. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Csonka-Magyarországon az egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.
            Gyakran ábrázolják címereken, de megjelenik pénzérméken is (pl. az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György-kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón.

            Szent György a védőszentje többek között Angliának, Görögországnak, Grúziának, valamint Barcelona, Moszkva, Ljubljana, Genova és Ferrara városoknak.

            Sárkányölő Szent György a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa             Több lovagrand is védőszentjének választotta, így a magyar alapítású Szent György Lovagrend is. Az iszlám kultúrkörben „Szent Dserdsis” néven tisztelik, azt tartják róla, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát. (Wikipedia nyomán)

Aranybulla - 1222. április 24.

            1222. április 24-én adta ki II. András Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet, ami a rajta függőhitelesítő pecsétről, az aranyból készült díszes bulláról kapta nevét. 
            Az Aranybulla kiadásának előzménye a II. András kormányzása által kiváltott általános elégedetlenség kirobbanása volt, mely szinte minden joggal bíró társadalmi réteget érintett. A bárók körében az váltott ki feszültséget, hogy András velük szemben külföldi bizalmasainak juttatott számos pozíciót, illetve, hogy szorult anyagi helyzetében a szaracénoktól és a zsidóktól kért pénzügyi segítséget, akik az uzsora révén jelentős befolyást szereztek a magyarországi sókereskedelemben. A szervienseket a királyi befolyás hanyatlása más oldalról érintette negatívan, ők elsősorban jogaik sérelmét, a bárók hatalmaskodását rótták fel Andrásnak, aki a királyi vármegye gyengülése, a birtokok elosztogatása után egyes vidékeken már semmilyen befolyással nem rendelkezett.
            A sérelmekből eredő feszültség eredményeként az érdekszövetségre lépő különböző társadalmi csoportok az 1222. évi törvénylátó napokon rákényszerítették II. Andrást követeléseik elfogadására és törvénybe iktatására Ezeket összegezte a kiadott Aranybulla. 

            Azt, hogy az Aranybulla mit és hogyan szabályozott, itt olvashatja el:http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1222_aprilis_24_ii_andras_kiadja_az_aranybullat_fehervaron

Aranybulla - ellenállási záradék 

"Hogy ezen engedményünk és rendelésünk mind magunk, mind utódaink idejében örökké érvényes legyen, hét oklevélpárba irattuk és arany pecsétünkkel megerősítettük; úgy, hogy egy pár küldessék pápa úrnak, második a János vitézeknél, harmadik a templomosoknál, negyedik a királynál, ötödik az esztergomi káptalanban hatodik a kalocsaiban, hetedik a nádornál őriztessék, úgy hogy ez az írást mindenkor szeme előtt tartván, se ő ne tévedjen le a felebb mondottak valamelyik pontjáról, sem a királyt vagy a nemeseket vagy másokat ne engedjen letévedni. Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikor ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak s az ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és utódainknak ellenállani és ellenmondani örökre."

2018. április 23., hétfő

Grillezés a humor szemszögéből

A férfi előveszi a kerti grillt és a faszenet.
A nő letakarítja a grillrácsot. Elmegy a henteshez, a zöldségeshez, majd a cukrászdába. Egy tálcára felrak mindent, és kiviszi a férfinak, aki éppen sört iszik.
 A férfi elhelyezi a hússzeleteket a grillen. A nő bemegy, megterít. Megcsinálja a salátát és a desszertet. Majd kimegy és szól a férfinak a hús odaégett
A férfi leveszi az odaégett húst, átadja a nőnek. A férfi italt tölt.
Esznek, a férfi iszik. A nő leszedi az asztalt, kávét főz, majd felszolgálja a desszertet.
Aztán leszedi az asztalt, elmosogat, rendbe rakja a konyhát. A férfi már szunyókálva megkérdi a nőt: örül e, hogy nem neki kellet főzni?

Törökország április 23-án ünnepli nemzeti függetlenségének napját, és egyúttal a gyerekek napját is. Ennek örömére bemutatom a baklavát, a mézédes török finomságot.

          Az elképesztően édes, de hihetetlenül finom baklava valószínűleg már meghódította az egész világot, most az Ön konyhája következik.
            A jó baklava egyik titka, hogy - a tévhittel ellentétben - nem darálni kell hozzá a diót, csak összetörni, így elég ropogós marad.

Hozzávalók:
12 réteslap, 15 dkg vaj
50 dkg dió, 25 dkg méz
30 dkg cukor, 1 evőkanálnyi fahéj
3 szegfűszeg, 2,5 dl víz
2,5 dl citromlé

Elkészítés ideje: 70 perc.

Elkészítés menete:
          A vajat olvaszd fel, és tartsd kenhető állapotban. Egy nagyobb tepsiben helyezz egymásra négy réteslapot úgy, hogy minden réteget locsolj meg egy kis vajjal. Törd össze a diót, keverd el 25 dkg cukorral és a fahéjjal, majd a felét szórd rá a vajas réteslapokra. Ezután jöhet újabb négy réteslap, megint meglocsolva vajjal, majd arra a diós keverék másik fele.
          Végül jöhet az utolsó négy réteslap, szintén vajazva. A cukorból, vízből, citromléből és mézből készíts szirupot. Ha elkészült, a felét egyengesd el a réteslapokon, majd tedd 175 fokra előmelegített sütőbe a rétegzett süteményt. Nagyjából fél óra alatt elkészül, de ezalatt a szirup másik felével locsolgatni kell, hogy tökéletes legyen a végeredmény. (Forrás: Femina)

Könyv és Szerzői Jog Világnapjára - április 23.

            Az UNESCO 1995-ben a Könyv Napjává nyilvánította április 23-át azzal a kiegészítéssel, hogy az egyben a Szerzői Jogok napja is legyen – különös tekintettel az Internet és az online-adatbankok gyors elterjedésére.
            Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cerventes is, de a javaslatot tevő katalánoknak ez a nap a védőszentjük – Sárkányölő Szent György – napja. Így ott ezen napon emlékeznek meg a "rózsákról és a könyvekről", mert a legenda szerint Szent György a 4. században az általa megölt sárkány véréből kinőtt rózsát a megmentett hercegnőnek ajándékozta. Ezért Barcelonában ez a nap a 13. század óta a "szerelmesek ünnepe" is.
A világnap kapcsán bemutatom a kétkötetes Horvátország útikalauzomat:

Horvátország északi és nyugati területei
Látogatás Szlovéniába, kirándulás Triesztbe

Horvátország déli területei (Dalmácia)
Bosznia-Hercegovina főútvonalai mentén

       Batár Zsolt Botond szerző elsődleges célja az volt, hogy a mai határokon innen és túl élő magyaroknak szóló, a magyar elvárásnak megfelelő, a magyar utazási szokásokat maximálisan figyelembe vevő olvasmányos útikönyvet írjon, benne hagyva a felfedezés örömét is. A két könyvből az utazó előzetesen fel tud készülni, a helyszínen tud tájékozódni, és amely Horvátország (3500 nevezetességgel) és Trieszt teljes, Szlovénia (175 nevezetességgel) legfontosabb részeinek megismerését segíti, Bosznia-Hercegovinába pedig betekintést nyújt. A részletesen ismertetett magyar vonatkozások, emlékek két évtizedes gyűjtőmunka eredményeként a teljesség igényével került bele. A szerző negyvenöt éve utazik rendszeresen, három évtizede tevékenykedik idegenvezetőként, két és fél évtizedig oktatott idegenvezetőket, egy évtizedig saját utazási irodát is működtetett.
A látnivalók szokatlanul gazdag választékát azoknak szánta a szerző, akik nem csak fürödni akarnak, hanem közelebbi-távolabbi környezetüket is meg kívánják ismerni. Jól tudják használni azok is, akik kirándulni, túrázni, ismerkedni kívánnak az országgal, esetleg elő- vagy utószezonban látogatnak ide. Azoknak meg szinte nélkülözhetetlen a bőséges lehetőség, akik rossz időjárást fognak ki, vagy többször ugyanarra a helyre látogatnak.

Horvátország északi és nyugati területei, látogatás Szlovéniába, kirándulás Triesztbe:
Főbb fejezeteiben összefoglalóan leírja Horvátország történetét, földrajzát, éghajlatát, növény- és állatvilágát, hasznos tanácsokat ad az úti okmányoktól, a munkaszüneti napoktól a közlekedésen, hobbilehetőségen át a veszélyekig. Külön fejezetben foglalkozik a déli szláv nyelvekkel, a horvát szavak kiejtésével és horvát útiszótárt is mellékel. Az áltanos rész nagy helyigénye, valamint a téma bősége miatt ebben a kötetben Horvátországból az északi és nyugati területeknek (Dél-Baranya, Szlavónia, Muraköz, Zagorje, Zágráb, Közép-Horvátország, Fiume, Isztria, Krk-, Cres-, Losin-sziget), a szlovén tengerpartnak, Ljubljanának, Postojnának és Triesztnek szinte a teljes megismerését elősegíti. 414 oldal (ebből 64 színes), 46 színes térkép, 148 kép.

Horvátország déli területei (Dalmácia), Bosznia-Hercegovina főútvonalai mentén:
         A történelemben Dalmáciának nevezett terület nevezetességeit, látnivalóit, ünnepeit, az aktív és passzív pihenést segítő programokat, a lépten-nyomon található magyar emlékeket ismerteti részletesen. Bosznia-Hercegovinába a betekintés az aprólékos térképeken, a látványos képeken keresztül történt. 480 oldal (ebből 94 színes), 68 színes és 4 fekete-fehér térkép, 310 kép.