2018. február 13., kedd

A maja indiánok harca létükért

Guatemalában nem sikerült kiharcolni a teljes állampolgári egyenlőséget. Bár az országban a maja lakosság az ENSZ adatai szerint 51 százalék, vagyis ők teszik ki a lakosság többségét, még mindig számos körülmény korlátozza a politikai jogaikat, és kénytelenek a nagybirtokosok földjein alulfizetett idénymunkából élni.
Mexikó déli csücskében, a Guatemalával szomszédos Chiapas államban közben 1994 óta folyik a maja gerillák forradalma, a zapatista felkelés. Az erőteljesen balos ideológiájú, vörös csillagos lobogó alatt futó mozgalom maszkos lázadói háborúznak a mexikói állam ellen, bár amennyire lehet, kerülik az erőszakot, fegyvereiket állítólag csupán önvédelemre használják, és igyekeznek maja önrendelkezést meghonosítani az államban. Vezetőjük és szóvivőjük, a mindig csak fekete símaszkban mutatkozó Subcomandante Marcos mitikus alakká nőtte ki magát.
A 21. század majáinak ezekben a viharos konfliktusokban igazi kihívás megőrizni identitásukat. Ez részben azért sikerülhetett, mert a belső területeken, felföldeken élő közösségek nagyon összetartóak és zártak, kulturális ellenállást tanúsítanak, de közben képesek jól asszimilálni az őket érő hatásokat is. Segítette a maja ügyet az is, hogy Rigoberta Menchu guatemalai emberi jogi aktivista munkásságát Nobel-díjjal ismerték el, és az is, hogy Guatemalában 2008 óta már maja nyelvű televízió is működik – igaz, csak napi háromszor 30 perces műsoridővel. (A részlet alapja: origo)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése